2014. július 31., csütörtök

Four

Gyorsan szétváltunk én meg felálltam a földről.
 - De, fent van a szobájában. Megmutassam, vagy megtalálod?
 - Mutasd meg...
Tudtam, hogy felesleges a kérdés, amúgy is ezt fogja válaszolni. Felmentünk a lépcsőn, majd bementünk Pete szobájába. Csak most jöttem rá, milyen rég nem voltam itt. Az ágy alól pornóújságok sarkai kandikáltak ki és mindenhol állt a kosz. Felkaptam a táskáját s odaadtam Patricknek.
 - Amúgy..
 - Ha azt kérdeznéd, hogy mit csináltunk, nem válaszolok. Magánjellegű dolog.
 - De azért csak érint engem i...
 - Miért is? - vágtam a szavába, majd leszaladtam a lépcsőn. Dan addigra már feltápászkodott a földről. Legkisebb jelét sem láttam annak, hogy még fáj a szeme. Közben Patrick kiviharzott a házból fülig elvörösödve.
 Másnap az iskolában Pete-ék messze elkerültek minket. Én speciel kimondottan örültem neki, mert meguntam, hogy általában a nyakunkon lógnak. Patrick millió dühös pillantással bombázott minket. Basszus, miért ilyen haragtartó mindenki? Oké, én elvagyok Dan-nel, de a tudat, hogy a bátyám tök pipa a barátom miatt, kissé aggaszt. Nem, ez nem fog idegesíteni, az ő dolga. És ez az én döntésem. Kihúztam magam és elindultam az órára. Még volt öt perc a szünetből, úgyhogy a vécét vettem irányba. Elővettem a szemceruzám, aminek le volt törve a hegye. Kinyírom Pete-et. Egy ideig még turkáltam a táskámban a másikat keresve, de a csengőszókor feladtam. Bementem a kémiaterembe és bevágtam magam a padba. Szerencsére egyedül ültem. Öt perc múlva el kellett süllyesztenem a táskámban a Pete-től elcsórt köpőcsövemet, mert belépett Mr. Howard, oldalán egy szőke hajú csajjal. Az óriási mákom röhtön elszállt, mivel csak mellettem volt üres a pad.
 - Riley, tegye el a gyurmát. Ő itt Mandy Schulz, az új osztálytársatok. Wentz kisasszony mellett találsz helyet.
A lány szeme felcsillant. Na még egy lelkes Fall Out Boy rajongó.
 Az órának vége lett. Mandy nem is olyan rossz padtárs, végigröhögtük az órát. Dan-nek még nem mutattam be, de nem is szándékozom.
 - Még lesz óránk? - kérdeztem Dantől, mihelyst kiértem az udvarra.
 - Dehogy! Végre megszabadulhatunk a hétvége erejéig az iskolától. És utána már csak 2 hét. Tényleg, meggondoltad magad?
 - Nem, a válaszom még mindig nem. Soha sem fogok kiállni mindenki elé egy színpadra..
Dan megvonta a vállát és elindultunk hazafelé. A házunk előtti játszótéren letelepedtünk egy hintára: én Dan ölében ültem, miközben ő lassan lökte a hintát. Csodálom, hogy negyedóra után nem zsibbadt el a lába és még volt ereje engem csókolgatni. Imádom. Most volt rossz, hogy ha haza akarok menni át kell vágni a parkon. Patrick és Pete épp akkor jöttek át a kis ösvényen, amikor Dannel épp felálltunk a hintáról. Búcsúzóul megcsókoltuk egymást, majd elváltunk egymástól. Valaki elsuhant mellettem és behúzott egyet Dannek, miközben ezt morogta:
 - Kizsigerellek te disznó!
 Épp azon voltam, hogy leállítsam őket, amikor hirtelen minden elsötétült.

2 megjegyzés:

  1. "Elővettem a szemceruzám, aminek le volt törve a hegye. Kinyírom Pete-et. " ez kéész :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hihi :D Igen, az emós stílusát is bevettem.. valamennyirexd

      Törlés