Five

Eszméletlenül fájt a fejem. Kinyitottam a szemem és egy teljesen fehér szobában találtam magam. Basszus. A kórházhoz mindig rossz emlékek kötnek, mint például a mandulám kivétele. Azóta irtózom a pókoktól...

 Megpróbáltam felülni, de egy fekete műkörmös két visszatolt. Az eddig homályos látásom kitisztult: Dan, Patrick és Pete állt ott egy szőke csajszi társaságában. A szöszke Mandy volt.
 Tettem még egy próbát a feltápászkodásra, de most egy erősebb kéz fogta meg a vállam.
 - Szuper, már felülni sem lehet..
 - Én engedném, de az ügyeletes orvos megmondta, hogy nem szabad.
 - Ki az a faszi?
 - Az apám.. - pirult el Mandy. Elmosolyodtam, mire megenyhülve mondta: - Na jó, de ha valaki bejön, rögtön visszafekszel.
 Dan leült mellém az ágyra, Mandy meg helyet foglalt egy széken. Egy ideig szótlanul vártunk majd megszólaltam:
 - Mégis mi a franc történt?
Patrick egyik lábáról a másikra állt, Dan pedig a fogát szívta. Pete arcára ráfagyott a mosoly.
 - Nem emlékszel semmire?
 - Nem mondhatni..
 - Elájultál. - mondta Mandy, majd egy biztatónak szánt mosolyt küldött felém. Nem akartam gorombáskodni, szóval az "Erre magamtól is rájöttem" kijelentésemet mellőztem. Patrick kiment a szobából és Mandy is követte. Pete azzal az ürüggyel, hogy vesz egy kávét szintén elhagyta a helységet, így Dannel ketten maradtunk.
 - Egy elájulás miatt kórházba hoztatok? És mi történt az arcoddal?
 - Patrick sikoltozott, hogy hívjunk mentőt. És.. őőő.. legurultam a lépcsőről.
Általában ha nem mond igazat, mindig ráncolja a homlokát, és ez most is így történt. Néhány perc néma ülés után Patrick visszatért a szobába, mire Dan elköszönt tőlem. Rögtön egy kérdéssel támadtam le:
 - Miért kellett ekkora ügyet csinálni ebből?
 - Én csináltam nagy ügyet? A lógásnál is folyamatosan az ment, hogy te parázol, mert elkapnak. Kajakra nem tudsz megnyugodni? Folyton csak csinálod a hisztit..
 - Én csinálom a hisztit? Ja, hát persze. Most bármit a fejemhez vágsz, mert tudod, hogy nem kelhetek fel. Egyébként kitekerném a nyakad.