Three

Igen, végül a 10 perc késést elfelejtette és boldogan elengedett minket 20 perccel hamarabb. Mikor kiértünk Pete közölte, hogy elmennek valahová. Nem tett keresztbe a tervünknek, így rögtön a Wabash avenue 9-et vettük irányba. Kínos csend uralkodott végig uralkodott végig, mígnem beértünk a házunk előszobájába.
 - Jézus, ez a nő hülye. Mármint.. - elharapta a mondatot. Bement a nappaliba és elterpeszkedett az egyik fotelban. Most lett volna jó tudni, hogy mit mond. Esetleg: "Mármint nem akarlak megbántani, de nem vagy igazán az esetem" illetve: "Mármint nem az, hogy nem akarok veled járni, nagyon is örülnék neki".
 Leültem a kanapéra és elővettem a füzetet és lecsaptam az asztalra. Dan az ölébe vette és újra meg újra átolvasta. Turbógyorsasággal körmölte a sorokat a lapra, majd mellém rakta a füzetet. Elolvastam, majd egy óriásit sikítottam.
 - TE EGY ZSENI VAGY! - ugrottam a nyakába, Dan nem kis meglepetésére. Szerencsére időben elkapott, mert ha nem tette volna, akkor az estét a sürgősségin tölteném. Elengedett, majd én is visszaültem a kanapéra. Öt perc némán ülés után kórusban megszólaltunk:
 - Éhes vagyok.
 - Szuper. Megyek, kipakolom a hűtőt. - mondtam, majd felpattantam és kivettem minden ehetőt. Dan mellém állt, majd elkezdte tanulmányozni a kajákat. Felkapta a tojást, elvette a lisztet a pultról és egy tál után kutatott. Kivettem neki egyet a szekrényből, majd odatoltam elé.
 - Őőőő mit csinálsz?
 - Muffint. Van tűzriasztótok?
 - Tudtommal van.. De..
 - Pompás. - vágott a szavamba, majd feltört 3 tojást. Kihalásztam a héját a tálból, mire ő beleöntötte majdnem az egész csomag lisztet a tálba. Megfogadtam, hogy nem szólok bele. Már csak az a kérdés, hogy meddig bírom.
 Egy idő után a kotyvalék összeállt és valamennyire tészta formát sikerült neki kölcsönöznöm, amíg Dan kiment vécére. Kijött, majd elkezdtük elrendezgetni a formában a tésztát.
 - Nem kellett volna papír? - kérdezte Dan, miután beraktam a sütőbe a cuccot.
 - Kösz, hogy most szólsz.. - mondtam, majd megdobtam egy tésztagolyóval. Ő is visszadobott, és így folytattuk addig, amíg el nem fogyott a maradék trutyi. Én még mindig sikongattam, és a maradékból összegyúrtam az utolsó gombócot. Eldobtam Dan irányába, mire ő felordított. A szemére kapta a kezét, én meg odarohantam hozzá.
 - Jól vagy?
 - Végül is csak a szememet találta el.. - bökte ki két káromkodás között.
 - Mutasd.. Áááá, ez semmi. Amikor Pete majdnem kiszúrta a szemem.. - a mondatot nem tudtam befejezni, mivel Dan magához húzott és megcsókolt.
 A bejárati ajtó kinyílt, majd valaki megszólalt:
 - Candice, nem láttad Pete tá...